7. fejezet ~ November, meg persze Christen

   Vége lett a szünetnek, ami hosszúnak és unalmasnak bizonyult, még ha csak egy hét volt akkor is. Mikor felébredtem nem láttam ki az ajtón akkora köd fogadott. Na, megérkezett a november is. Felhúztam a kabátom és kimentem az erkélyre levegőzni. Csípte a bőrömet a hideg szél meg a fagy. Nem sokáig voltam kint, inkább bementem felöltözni. Azt írták az időjárás előrejelzésben, hogy akár hó is eshet a mai nap folyamán. Remek! Ennél több már nem is kellhet. Kerestem egy farmer nadrágot, egy pólót és egy kötött, norvég mintás pulóvert, felhúztam a kabátom meg a cipőm és elindultam az iskola felé.

   Sétáltam az utcán, amikor valaki hirtelen megfogta a vállaimat. Hatalmasat sikítottam, erre egy férfi hang kezdett kuncogni a hátam mögött.

- Látom rendesen meglepődtél! - kuncogott tovább Elliot a hátam mögött.

- Magának is jó reggelt! - köszöntem már neki, ha ő nem tud. - Ez mire volt jó?!

- Jaj, Mirandám, tényleg ennyitől kiakadtál? 

- Nem tudom, hogy maga kiakadna-e ha valaki megjelenne a háta mögött a semmiből és megfogná a vállát. - Igen, ideges voltam ami szerintem a hangomon is érződött.

- Az idegesség árt a szépségednek, nyuszifül - felelte pimaszul szemtelenül majd bement az ajtón előttem.

Nyuszifül?! Mi?! Sosem hívott még senki így, de jobb is, mert nem tetszik. Na, vajon ki is jött végig a hátunk mögött? Természetesen Christen Loo, az osztály "legmenőbb" diákja. 

- Mi van Chris, citromba haraptál reggel? - Tényleg az a savanyú arc... Felbecsülhetetlen.

- Ne tettesd az ártatlant Wilson! Tudod te, hogy mi a bajom!

- Jah, igen! Tényleg! Elliot azt mondta "nyuszifül". Tudom, most ideges vagy. Bocsika! - vetettem rá egy gúnyos mosolyt majd elmentem.

Akkora egy féltékeny, hisztis kis "királynő". Többet képzel magáról, mint aki valójában. Nem képes felfogni, hogy nem akarok semmit Elliot-tól, de azt sem, hogy a tanár úr sem akar Chris-től semmit. Ha így lenne, akkor tutira kirúgnák. Pedofilokat ebben az iskolában nem tűrnek el. Bár be kell vallani... Elliot tényleg helyes pasi. Nem csoda, hogy a lányok többsége ölni tudna érte. Vegyük példának Rose-t és Chris-t. Rose állandóan arról beszél, hogy a tanár úrnak milyen a felső teste és azt akarja megtudni, hogy milyen az alsó. Tehát: Nem normális!
   Még így töprengtem addig Ana is bejött az ajtón, de még köszönni sem köszönt. Ch! Jellemző rá, mióta a görénnyel van.
- Hé, te patkány, ide tolnád a képed? - jött a nagyképű kérdés a "királynő" szájából.

- Komolyan azt hiszed hogy bosszant, hogy patkánynak hívsz? Nem érdekel - kezdtem bele mondandómba. - A patkányok rondák, persze és senki sem szereti őket, de nagyon intelligensek és erős a túlélési ösztönük.

- Hogy gondolod ezt? - Hirtelen elkezdett csapkodni a kezével és kiabálni velem. - A patkányok rondák, gusztustalan állatok, te meg itt futtatod őket? Hát ha ebben hiszel, akkor meg is érdemled, hogy az legyél!

- Tudod, annak idején Niki Lauda-t is patkánynak hívták és mégis háromszoros bajnok lett a Ferrari-val.

- Akkora egy állat lehetett ő is... Biztos volt okuk rá, hogy ezt mondják rá. Szerintem ásd el magad! - Sarkon fordult, el akart menni. Utána nyúltam, megfogtam a haját és visszafordítottam. Belemásztam az arcába, közben fogtam tovább a haját.
- Ásd el magad, te görény! Nem gondolod, hogy messzire mész? 
- Ne pofázz vissza nekem, patkány! Úgysem győzhetsz!
- Hé, ti! Mit csináltok ott? - lépett hozzánk Elliot, így kénytelen voltam elengedni a kis rohadékot. - Christen, Miranda! Hagyjátok békén egymást, mert szólok az osztályfőnöknek, aki akár írhat nektek egy figyelmeztetést is!
Miért? Elliot, miért? Miért tetted tönkre a tervem?
- Köszönöm tanár úr! - nyáladdzott Chris, majd elment. Utáltam.
Nekem is volt egy-két szavam hozzá!
- Tudja, hogy elrontott mindent? - kérdeztem fennhangon idegesen. - Maga miatt nem tudtam megszaggatni Chris-t!
Elliot elém állt, megfogta a vállam. Vajon mit akar már megint elmondani?
- Mirandám, én csak jót akarok neked! Nem akarom, hogy bajod származzon belőle! - E szavakat elmondva elment.
Mi?! Jót akar nekem?! Nem értettem miért nekem akar jót.