Szépen lassan eljött a téli szünet a suliban. Olyan december huszadika lehetett, szóval nem sok volt hátra a karácsonyig. Elkezdődtek a készülődések, a bevásárlások. Nézegettem az ajándékokat is, hogy kinek mit tudnék venni. Arra jutottam, hogy anyának megveszem a Luxen-sorozat negyedik részét, az Origin-t. Apának egy traktoros pólót vetem, amire a kedvenc traktorját nyomtattattam rá. Tesóm sajnos nincs, de nem is nagy gond, így legalább szabadabb az életem.
Gyorsan elteltek a napok, hamar huszonnegyedike lett, szenteste. Egész nap sütöttünk-főztünk, hogy estére minden készen legyen. Szűk családi körben ünnepeltünk. A vacsora a klasszikus volt: halászlé, töltött káposzta, meg még bacon-nel és káposztával töltött hús. Anya nagyon jól főz, ehhez nem férnek kétségek.
Mikor befejeztük, közösen feldíszítettük a fát a régi díszeinkkel, majd megajándékoztuk egymást. Mindenki örült annak, amit választottam. Anyától kaptam két nagyon szép kötött pulóvert. Az egyiknek a gyártók szürke színt adtak kisebb flitterekkel díszítve, míg a másiknak fehéret, a vállait és a derekát pedig bőr hatású anyaggal vonták be. Sokáig voltunk fent, beszélgettünk, szívtuk az öreg fenyő illatát.
Ahogy abbahagytuk mindenki ment a saját útjára. Miután lezuhanyoztam ledőltem a sötét szobában az ágyamra. Szokás szerint jött az elmélkedés: vajon Elliot-nak hiányzom? Vajon gondol rám, vagy csak egy vagyok a sokból? Addig agyaltam, mígnem elnyomott az álom.
Másnap elmentünk az unalmas rokonainkhoz ebédre, mert azt úgy illik. Ott is halászlé volt töltött káposztával. Igazából nem kaptam rossz ajándékot, mivel éppen egy telefonra gyűjtök, tehát jól jött. Eltöltöttünk egy kis időt, nem sokat, mivel - mint említettem - unalmasak voltak. Tényleg semmiről nem tudnak beszélni csak a saját gondjaikról. Nekünk is vannak, de az sem érdekel senkit. Akkor engem másé miért érdekelne?
Gyorsan hazajöttünk, nem sokat időztünk. Hamarosan vége lesz a szünetnek, amit egy kicsit várok is. Még ott a szilveszter, de az már semmi extra. Mindig csak annyi a program, hogy nézzük a tévét és eszünk. A kedvencem az év végi top száz zenei lista. Tömény zene kevés reklámmal. Egyszerűen imádom. Tavaly előtt a kedvenc dalom, a "Blurred lines" győzött, ami még mindig a legjobb szerintem.
Gyorsan elteltek a napok, hamar huszonnegyedike lett, szenteste. Egész nap sütöttünk-főztünk, hogy estére minden készen legyen. Szűk családi körben ünnepeltünk. A vacsora a klasszikus volt: halászlé, töltött káposzta, meg még bacon-nel és káposztával töltött hús. Anya nagyon jól főz, ehhez nem férnek kétségek.
Mikor befejeztük, közösen feldíszítettük a fát a régi díszeinkkel, majd megajándékoztuk egymást. Mindenki örült annak, amit választottam. Anyától kaptam két nagyon szép kötött pulóvert. Az egyiknek a gyártók szürke színt adtak kisebb flitterekkel díszítve, míg a másiknak fehéret, a vállait és a derekát pedig bőr hatású anyaggal vonták be. Sokáig voltunk fent, beszélgettünk, szívtuk az öreg fenyő illatát.
Ahogy abbahagytuk mindenki ment a saját útjára. Miután lezuhanyoztam ledőltem a sötét szobában az ágyamra. Szokás szerint jött az elmélkedés: vajon Elliot-nak hiányzom? Vajon gondol rám, vagy csak egy vagyok a sokból? Addig agyaltam, mígnem elnyomott az álom.
Másnap elmentünk az unalmas rokonainkhoz ebédre, mert azt úgy illik. Ott is halászlé volt töltött káposztával. Igazából nem kaptam rossz ajándékot, mivel éppen egy telefonra gyűjtök, tehát jól jött. Eltöltöttünk egy kis időt, nem sokat, mivel - mint említettem - unalmasak voltak. Tényleg semmiről nem tudnak beszélni csak a saját gondjaikról. Nekünk is vannak, de az sem érdekel senkit. Akkor engem másé miért érdekelne?
Gyorsan hazajöttünk, nem sokat időztünk. Hamarosan vége lesz a szünetnek, amit egy kicsit várok is. Még ott a szilveszter, de az már semmi extra. Mindig csak annyi a program, hogy nézzük a tévét és eszünk. A kedvencem az év végi top száz zenei lista. Tömény zene kevés reklámmal. Egyszerűen imádom. Tavaly előtt a kedvenc dalom, a "Blurred lines" győzött, ami még mindig a legjobb szerintem.
Akkor hát..őszinte vélemény : Jól fogalmazol ;)
VálaszTörlésDEEEEEE! A történet ***** unalmas már vagy 3 része. Amit sajnálok os mert a történet egyedi és nem mindennapi. Sok lehetőség van benne csak egy picit el kellene rugaszkodni a valóságtol ( mert hát ez egy valós ember napjairól szól). Na meg a másik. Sokkal izgibb lehetne a sztori ha lennének mellék szereplők és nem cak Eliot és a lány vágyódása lenne a központban. Jó a történet de vagy tüntesd fel hogy ez egy memoár vagy adj bele mindent és alkoss valami igazán tutit! :)
Nagyon sok sikert kívánok hozzá és remélem nem bántottam meg senkit.
Puszi Kitty
Szia,
TörlésIgen, azt éreztem, hogy nagyon unalmas... Lenne miről írni, de az nagyon extrém lenne még így az elején. Van megírva két fejezet, amit a történet végére kell tennem, mivel azt tanácsolták, hogy túl hamar lenne. Az idővel sem lehet nagyon sietni. Kitaláltam már a kirándulást (öt nap = öt fejezet), de az is csak június elejére tehető, közben pedig tök üres minden.
Megpróbálok valahogy kreálni egy érdekes sztorit, remélem sikerülni fog.
Köszönöm a véleményt, jól esett. Régen vártam már egy őszinte véleményre. :)
~ Nina
Örülök ha tudtam segíteni és nyugodtan keress ha bármiben kellene segítség :) Watta az ismerősöm facen ha gondolod Kitty Tailor néven vagyok fent ;)
VálaszTörlésSzia! :)
VálaszTörlésElőször is kicsit rövid lett ez a rész, de szerintem nem unalmas, néha kell ilyen is. Nem kell mindig olyan gyorsan történnie mindennek :) Szilveszteri top 100 zenét én is régebben mindig végignéztem :D és tényleg, Eliotnak hiányzik? :O
Szia,
TörlésKöszönjük, de akkor is rém unalmas. >”<
Nem tudom, hogy Elliotnak hiányzik-e, remélhetőleg igen. :)
~ Nina